Nem mondom hogy sok barátom van, az évek előrehaladtával egyre kevesebb. Nem keresem az okát. Nagyjából sejtem, de most másról akarok írni. Szeretek beszélgetni emberekkel, legfőképp értékes, érdekes emberekkel. Egyre több jelenik meg körülöttem, aminek nagyon örülök. Szeretek embereket meghallgatni. Azt vettem észre, hogy sokan megnyílnak előttem. Akár ismeretlenek is. Állítólag van bennem valami….ezt váltom ki belőlük. Bíznak bennem. Régen, amikor igencsak csehül álltak a dolgaim a válás után, (két munkahely között, munkanélküli segélyen élve) volt egy olyan ötletem, hogy kiülök egy kávézó teraszára, kiteszek egy táblát, és egy poharat. A poháron csak annyi, ha úgy érzed, és amennyit érzel, vagy megtehetsz. A táblán annyi: meghallgatlak. Még lehet hogy megcsinálom. Csak úgy kíváncsiságból. Nagyon sok magányos ember van. Nem biztos, hogy egyedül élnek. Azt látom, sajnos főleg a fiatalok körében, hogy nem találják a megfelelő társaságot, társat. Csak találgatom az okát. Szerintem egyik fő oka a játék. A játszmák. Mindenki játszmázik, játszik, nem őszinte, hazudik. Hazudik a másiknak, de ezzel csak saját magát csapja be. Felesleges köröket futunk, játszmázunk. Mi sem tudjuk az okát, hogy miért csináljuk. Hazudjuk az érzelmeket, hazudjuk az öleléseket, hazudjuk a csókokat. Félünk. Félünk az egyedülléttől, félünk a magánytól. Félünk, hogy magunkra, magunkban maradunk. Nem merünk egyedül létezni, a saját gondolatainkat félünk meghallani. Egy darabig lehet játszani. De nem érdemes. Az őszinteség mindig kifizetődő. Főleg megnyugtató. Legtöbbször talán attól félünk, hogy mit szól a másik, mit szól a család, mit szólnak a barátok. Nem akarunk senkit megbántani. Háttérbe kerülünk a saját életünkben.
Aztán egyszer csak történik valami. Vagy kívül, vagy belül. Elkezdünk máshogy érezni, máshogy viselkedni, máshogy gondolkodni. Megváltozik valami. Nem biztos, hogy tudatos, nem biztos, hogy érzékeljük egyből. Egyszer csak tetten érjük. Rádöbbenünk. Szinte sodródunk az árral. Aztán talán felismerjük, vagy csak úgy hagyjuk, hogy megtörténjen. Nem érdemes ellenkezni. Túl kell lépni, haladni kell, menni kell, folytatni, élvezni, egyre inkább tudatosan. Ezem az úton nem szabad megállni.
